A szenved� szerkezet okozhat n�mi probl�m�t, mivel a modern magyar nyelvben nem haszn�ljuk m�r az olyan r�gies szenved� mondatainkat, mint p�ld�ul a k�zh�rr� t�tetik, kidoboltattatik, a nagy k�nyvben meg�ratik, az �rul�s�rt fej�vel lakoltatik, elmondatott sz�zszor, stb. Hogyan mondjuk ezeket a mondatokat ma?

A modern megfogalmaz�sban teh�t ezek a r�gies form�k legt�bbsz�r �gy szerepelnek, mintha �k csin�lt�k volna: "Meg�rt�k [ �k ], Elmondt�k [ �k ] ... " Hogy kik? �k. Nem tudjuk vagy nem fontos megmondani, hogy ki/kik.

A b�r� szolg�ja dobolta ki/tette k�zh�rr�.
A h�h�r fejezte le az �rul�t.

M�r sokan megmondt�k, hogy ne menj fejjel a falnak. Ilyen esetekben vagy nem fontos, hogy ki volt a cselekv�, vagy egy�rtelm�: az akaszt�sn�l nem a h�h�r szem�lye volt a fontos, hanem ink�bb az �rul��.

Akkor haszn�lunk szenved� szerkezetet, ha nem tudjuk, hogy ki v�gezte a cselekv�st, vagy nem fontos a pontos szem�ly megnevez�se, helyette ink�bb a cselekv�s a l�nyeg, vagy a cselekv�s elszenved�je.

J�l l�tszik ez a k�vetkez� p�ld�kon:

Nem tudom, hogy ki lopta el a t�rc�mat, val�sz�n�leg nem is fogom megtudni soha. A l�nyeg az, hogy ellopt�k, illetve az, hogy a t�rc�mat lopt�k el. A m�sodikn�l ki lehetne ugyan nyomozni, hogy melyik c�g, s annak mely alkalmazottai festik majd �t az irod�t, de ez l�nyegtelen.

Van egy m�sik m�dja annak, hogy felismerd a szenved� szerkezetet az angolban. Az ilyesfajta "j�l meg van csin�lva, el lesz int�zve" t�pus� mondatok a magyart�l idegen szerkezetek, b�r mi is haszn�ljuk �ket olyankor, amikor nem tudjuk, vagy nem �rdekes, vagy teljesen egy�rtelm�, hogy ki "csin�lja, int�zi el" a dolgokat, s a hangs�ly ink�bb a cselekv�sen, illetve annak elszenved�j�n, �s nem a cselekv�n van.
 

A passz�v/szenved� szerkezet k�pz�se

A szenved� szerkezetet az angol olyan esetekben haszn�lja, amikor nem a cselekv�s v�gz�je, az alany, hanem annak elszenved�je, a t�rgy a fontos. Gyakori, hogy a cselekv�s v�gz�j�t nem ismerj�k, vagy nem fontos eml�teni, mert egy�rtelm�, de ki is hangs�lyozhatjuk, hogy ki v�gzett el valamit.

Fontos el�re lesz�gezni, hogy a szenved� szerkezet nem k�l�n igeid�, csak k�l�n szeml�let, majdnem minden igeid�nek van egy szenved� szeml�let� p�rja is. Att�l viszont, hogy egy mondat szenved� szerkezetben van, ugyan�gy lehet Simple Present, Present Continuous vagy �ppen Present Perfect igeid�ben. L�ssuk azonban el�sz�r, hogy hogyan alak�thatsz egy cselekv� mondatot szenved�v�:
 

A cselekv� mondat t�rgy�t (us = minket) el�re hoztuk, �gy abb�l lett a szenved� mondat alanya. Azut�n a be ig�t ragoztuk egyszer� jelenben (= are), vagyis ugyanabban az igeid�ben, amelyikben az eredeti - cselekv� - mondat �ll. Ezut�n k�vetkezik az ige 3. alakja.

We (t�rgyb�l alany) + are (be megfelel� alakja) + watched (ige 3.alakja)

J�l l�tszik, hogy a t�rgyesetben l�v� us �tv�ltozik alanyeset�v� (we), elv�gre a cselekv� mondat t�rgy�b�l szenved� mondat alanya lett.  Ha egy mondatban nincsen t�rgy, abb�l nem lehet szenved� mondatot csin�lni.

Az al�bbi t�bl�zat �sszefoglal�an mutatja be, hogy melyik igeid� hogyan n�z ki cselekv�, illetve szenved� szeml�letben.

A z�r�jelek arra utalnak, hogy a jelzett n�gy igeid�ben gyakorlatilag nem haszn�lnak szenved�t (t�l hossz� �s komplik�lt). A h�rom folyamatos befejezett helyett a sima befejezett igeid�ket haszn�lj�k, a folyamatos j�v� helyett pedig az egyszer� j�v�t (teh�t mindig a t�bl�zatban eggyel fentebb l�v� igeid�t).

M�g egy dolog a ragoz�ssal kapcsolatban. A t�bl�zat csak az �ll�t� alakokat tartalmazza, ezeket tagadni, illetve bel�l�k k�rd�st form�lni a szok�sos elvek szerint lehet. A not tagad�sz�t a seg�dig�hez kapcsoljuk, ha t�bb seg�dige van, akkor az els�t tagadjuk. Jegyezd meg, hogy a szenved� mondatban a be ige megfelel�en ragozott alakja - ak�rh�ny sz�b�l is �ll - seg�dig�nek min�s�l. Ha t�bb sz�b�l �ll, az els�t ragozzuk.
 

K�rd�sn�l szint�n a szok�sos elv �rv�nyes�l: el�re ker�l a seg�dige. Ha t�bb seg�dige van, csak az els� j�n el�re:

N�h�ny szenved� mondat p�ldak�nt: