A szenvedő szerkezet okozhat némi problémát, mivel a modern magyar nyelvben nem használjuk már az olyan régies szenvedő mondatainkat, mint például a közhírré tétetik, kidoboltattatik, a nagy könyvben megíratik, az árulásért fejével lakoltatik, elmondatott százszor, stb. Hogyan mondjuk ezeket a mondatokat ma?

A modern megfogalmazásban tehát ezek a régies formák legtöbbször úgy szerepelnek, mintha ők csinálták volna: "Megírták [ ők ], Elmondták [ ők ] ... " Hogy kik? Ők. Nem tudjuk vagy nem fontos megmondani, hogy ki/kik.

A bíró szolgája dobolta ki/tette közhírré.
A hóhér fejezte le az árulót.

Már sokan megmondták, hogy ne menj fejjel a falnak. Ilyen esetekben vagy nem fontos, hogy ki volt a cselekvő, vagy egyértelmű: az akasztásnál nem a hóhér személye volt a fontos, hanem inkább az árulóé.

Akkor használunk szenvedő szerkezetet, ha nem tudjuk, hogy ki végezte a cselekvést, vagy nem fontos a pontos személy megnevezése, helyette inkább a cselekvés a lényeg, vagy a cselekvés elszenvedője.

Jól látszik ez a következő példákon:

Nem tudom, hogy ki lopta el a tárcámat, valószínűleg nem is fogom megtudni soha. A lényeg az, hogy ellopták, illetve az, hogy a tárcámat lopták el. A másodiknál ki lehetne ugyan nyomozni, hogy melyik cég, s annak mely alkalmazottai festik majd át az irodát, de ez lényegtelen.

Van egy másik módja annak, hogy felismerd a szenvedő szerkezetet az angolban. Az ilyesfajta "jól meg van csinálva, el lesz intézve" típusú mondatok a magyartól idegen szerkezetek, bár mi is használjuk őket olyankor, amikor nem tudjuk, vagy nem érdekes, vagy teljesen egyértelmű, hogy ki "csinálja, intézi el" a dolgokat, s a hangsúly inkább a cselekvésen, illetve annak elszenvedőjén, és nem a cselekvőn van.
 

A passzív/szenvedő szerkezet képzése

A szenvedő szerkezetet az angol olyan esetekben használja, amikor nem a cselekvés végzője, az alany, hanem annak elszenvedője, a tárgy a fontos. Gyakori, hogy a cselekvés végzőjét nem ismerjük, vagy nem fontos említeni, mert egyértelmű, de ki is hangsúlyozhatjuk, hogy ki végzett el valamit.

Fontos előre leszögezni, hogy a szenvedő szerkezet nem külön igeidő, csak külön szemlélet, majdnem minden igeidőnek van egy szenvedő szemléletű párja is. Attól viszont, hogy egy mondat szenvedő szerkezetben van, ugyanúgy lehet Simple Present, Present Continuous vagy éppen Present Perfect igeidőben. Lássuk azonban először, hogy hogyan alakíthatsz egy cselekvő mondatot szenvedővé:
 

A cselekvő mondat tárgyát (us = minket) előre hoztuk, így abból lett a szenvedő mondat alanya. Azután a be igét ragoztuk egyszerű jelenben (= are), vagyis ugyanabban az igeidőben, amelyikben az eredeti - cselekvő - mondat áll. Ezután következik az ige 3. alakja.

We (tárgyból alany) + are (be megfelelő alakja) + watched (ige 3.alakja)

Jól látszik, hogy a tárgyesetben lévő us átváltozik alanyesetűvé (we), elvégre a cselekvő mondat tárgyából szenvedő mondat alanya lett.  Ha egy mondatban nincsen tárgy, abból nem lehet szenvedő mondatot csinálni.

Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja be, hogy melyik igeidő hogyan néz ki cselekvő, illetve szenvedő szemléletben.

A zárójelek arra utalnak, hogy a jelzett négy igeidőben gyakorlatilag nem használnak szenvedőt (túl hosszú és komplikált). A három folyamatos befejezett helyett a sima befejezett igeidőket használják, a folyamatos jövő helyett pedig az egyszerű jövőt (tehát mindig a táblázatban eggyel fentebb lévő igeidőt).

Még egy dolog a ragozással kapcsolatban. A táblázat csak az állító alakokat tartalmazza, ezeket tagadni, illetve belőlük kérdést formálni a szokásos elvek szerint lehet. A not tagadószót a segédigéhez kapcsoljuk, ha több segédige van, akkor az elsőt tagadjuk. Jegyezd meg, hogy a szenvedő mondatban a be ige megfelelően ragozott alakja - akárhány szóból is áll - segédigének minősül. Ha több szóból áll, az elsőt ragozzuk.
 

Kérdésnél szintén a szokásos elv érvényesül: előre kerül a segédige. Ha több segédige van, csak az első jön előre:

Néhány szenvedő mondat példaként:
 

Egy logó akkor eredményes, ha egyszerű, figyelemfelkeltő és könnyen befogadható számunkra az üzenete. A legismertebb cégek logóival kivétel nélkül mindannyian találkoztunk már, így ha azt kérdezem tőled Mi jut eszedbe a McDonaldsról? akkor biztosra veszem, hogy egyből beugrik majd egy domináns szín vagy forma róla, amely a brandhez köthető.
 

A logótervezés ahogy minden grafikai folyamatban ez fellelhető, mint pl. a webdesign készítésben a korszakok  – más a mostani trend, mint mondjuk a 2000-es időkben  –, úgy a logóknak is van élettartama, amely ideig óráig megfelel a cég arculati részeként. Ez azért van mert az adott grafikai elem sokszor az adott kornak a stílusmintájára készül és azt hordozza magán. A híres multicégek igyekszenek minél egyszerűbb és időtálló brandet kiépíteni maguknak és jobbesetbe tartani az eredeti koncepciót, ami elősegíti azt a működést, hogy évtizedek múltával is tudd a McDonalds gyorséttermeket beazonosítani, ha éppen az utcán jársz. Nekem egyébként a piros alapon sárga krumpliból kialakított M betűs logó ugrik be elsőre. Amikor gyerek voltam a McDonalds reklám végén a sült krumpliból kerekedett ki a Meki logója és ez eléggé berögzült a fejembe, gyakorlatilag innen tudom csak, hogy az egy sült krumpli akarna lenni. Sok támadás éri a céget az egészségtelen ételek ügyében, ezért most váltottak új arculatot és pirosból bezöldültek, ezzel erősítve a "mi egészséges gyorséttermi lánc vagyunk" üzenetet. Kinek mennyire hiteles, döntse el maga.
Gondoltad volna, hogy a Coca-Cola logó eredetileg az akkori korban élt könyvelőjük kézírásából keletkezett? Mert én aztán nem. Rendesen pályát tévesztett az úr. Amúgy abban a korban bizony ilyen szépen rajzolva, grafikusan írtak, ha hiszitek, ha nem.

Nagyjából az a logikus lépés, ha egy nagyvállalat logót tervezni készül, hogy törekszik az egyediségre a többi márkához képest. Nos nem minden esetben gondolják úgy a cégek, hogy ez a legoptimálisabb döntés, sokkal inkább nyerőbb ötlet, ha a vezető konkurens céget másolják le. Kezdetekben a Pepsi abszolút ezen az irányon indult el. Később aztán kitalálták, hogy az ő üzenetük az lesz, hogy Mi rohadtul az amerikai kóla vagyunk és ezt vegyétek!

Ezt a cikket érdekességként hoztam létre bemutatva azt milyen az amikor egy cég koronként vált kinézetet, de értelmezhetően tartja magát a brandhez és szeretném bemutatni milyen az, amikor egy cég rohadtul nagy baklövéseket tesz arculati átalakításban vagy tervezésben.

Rossz követendő példa az, amikor szélsőségesen változtatják a logót, mert ezáltal egyszerűen lehetetlen a márka vagy a cég beazonosítása.
Hiába vannak jobb ötletek a megvalósításhoz, ha a célközönség nem tudja mihez kapcsolni a márkát, akkor gyakorlatilag nincs márkaépítés és az évek kemény munkája nem visz eredményre.



Ha rosszul választják meg a logó vagy az arculat színeit, az értelmezés nehezen vagy egyáltalán semmilyen szempontból nem valósul meg.

Nem szerencsés megoldás, ha az olvashatóság kárára történik a tervezés.


Érdemes lehet több aspektusból is megvizsgálni a kész produktumot, mielőtt a logók a cégek profiljára vagy termékeire nem kerülnek. (megjegyzés: az utóbbi kép értelemszerűen nem logó)

És akkor jöjjön még két hazai alkotás mintaként, amely nem nyerte el a szakmabeliek tetszését.


Veszprém Megyei Jogú Város a bakonyi és a balatoni régióval összefogva indul az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím elnyerésre kiírt pályázaton. Október 4-én egy sajtótájékoztató keretében mutatták be az elmúlt hónapok előkészületeinek eredményeit. 


Európai nemzetként a balról jobbra olvasás egy alapvető tendencia, amit figyelembe kell venni. Ha sokáig szemléled ezt a logót, akkor nem mondod rá, hogy nem olvasható, de azért egy hirdető plakáton pillantanád meg mozgójárműről, én biztosra venném vagy a város vagy a dátum vagy az apróbetűs rész, de nem jönne át és ez bizony információhiány, a kívánt eredmény kudarcot vallott. Értem én, hogy trend és nem az első próbálkozás kishazánkban, de nem állja meg a helyét grafikai szemszögből.

Értelemszerűen kell a megújulás időnként, azonban fontos tudni, hogy mitől veszünk búcsút. A Budapest Bábszínház szintén elég nagy porfelhőt kavart új arculatának bevezetésével, amelynek következtében a legendás neontábláját gyakorlatilag levágták és bedobták a raktárukba.

Amikor cserére szánjuk el magunk tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen elemek képviselnek értéket és mi nevezhető időtálló arculatnak. Szerintem ez egy hatalmas hiba volt a részükről, ahogy az sem volt túl okos lépés, hogy a Budapestet BDPST felirattal látták el, ugyan is ez egy adott szubkultúrának értelmezhető, ami az én meglátásom szerint nem öleli körbe azt a korosztályt, ami egy bábszínház célközönsége.

Ha érdekesnek vagy hasznosnak találtad a bejegyzést és szeretnél még hasonló megközelítéseket olvasni, akkor kérlek a kommenteknél jelezd kérlek és köszönöm a figyelmet!