Asuna's Sketchbook

Asuna's Sketchbook

Blog, Illusztrációk, Webdesign sablonok, Segédletek

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
❤ Blogbejegyzések

The Little Owl Award köszönet Amy-nek

2017.11.17. 08:59, Asuna
Címkék: Award

Szabályok:
1. Helyezd el a díjat az oldaladon.
2. Linkeld azt, aki jelölt téged.
3. Jelölj Te is blogokat a díjra.
4. Értesítsd a jelölteket a díjról.
5. Válaszolj a feltett kérdésekre.
6. Tegyél ki egy zenét, ami szinte szóról szóra leír téged!

Először is egy nagy köszönetet szeretnék mondani Amy-nek a díjért. ♡

Amy kérdései és a válaszaim:
1. Rajzolj valamit gyorsan Paintben vagy Photoshopban.


Photoshopban összedeszkábált pingu. 

2. Egy sorozatban minek kellene történnie, hogy utána abbahagyd a nézését?

Kezdetnek mondjuk az, hogy sorra gyilkolják le a forgatókönyv szerint a kedvenc karaktereimet. Aztán azt se szeretem, amikor egy sorozatban a cselekmények megállnak és nyújtják, mint a tésztát, de ilyen idegtépően és élvezhetetlen módon már. Szerintem nem ettől lesz egy sorozat jó, hanem ha pörög és izgalmas. Engem teljesen ki tud borítani az, ha egy történet az elejétől kezdve izgalmas, szó szerint élvezem és várom, hogy a bűnösök elnyerjék méltó jutalmukat, a szerelmesek a sok kínlódás után végre egymásé lehessenek és aztán meg a végén semmi nem lesz ebből. Ilyen indokolatlan befejezések és lezárások egyszerűen az őrületbe kergetnek.

3. Mi a véleményed a felnőtt színezőkről?

Gyönyörűek, igazi művészi munkák. Én is akartam volna többször venni egyet, de igazából nem lenne időm színezgetni, így inkább nem vettem meg végeredményben.

4. Ha nevelőszülőknél élnél, meg akarnád találni a vérszerinti szüleidet?

Szerintem érdekelne, meg ez függ attól, hogy élnek-e a vér szerinti szüleim vagy miért mondtak le rólam. Az árvaházban felnevelkedett gyerekeket szerintem jobban érdeklik a múltjuk, mert ott alapvetően elkerülhetetlen az, hogy tisztában légy vele, nincs családod. A nevelőszülők azért törekednek rá, hogy ezt ne tudd meg és jobbesetbe gyerekükként szeretnek.

5. Mindig is tetszett a neved, vagy meg akarod még változtatni?

Gyerekkoromba nem voltam túlzottan megbarátkozva vele, főleg azért nem, mert a sok idióta barom Imola helyett Ibolyát meg Ilonát értett, amikor bemutatkoztam és mindkét nevet utálom. De egyébként, én szeretem a nevem, mert ritka és különleges női név. Nem szeretném megváltoztatni.

6. Hogyan kezeled a konfliktusokat? Rosszul érint, vagy hamar megoldod?

Kerülöm a konfliktusokat általában. Normális ember a nyugodt, békés életet szereti, nem azt ha mindenkivel rosszban van. Nyilván, ha valaki annyira idegesít már, hogy kinyílik a zsebembe a bicska tőle, annak jól megmondom a magamét és elküldöm a picsába, de az, aki engem képes kihozni a sodromból, úgy vélem meg is érdemli azt, amit kap tőlem.

7. Ki az, akivel nagyon szeretnél találkozni a blogolásból megismert emberek közül?

Amy értelemszerűen veled majd megyünk koncertre, tehát ez nem kérdés. ^^ A blogger közösségből több ember is érdekelne élőben, szerintem ha lenne valami blogger találkozó, arra örömmel elmennék én is.

Kiválasztott zeném:

A Sonata Arctica összes száma ilyen. Nem is az, hogy rólam szólnak, inkább úgy érzem a szívemből mesélnek egy-egy történetet.



Kérdéseim:

1. Szeretsz új termékeket kipróbálni vagy jobb szereted a megszokott, bevált dolgokat megvásárolni a boltban?

2. Ebben az évben milyen programokat tervezel a karácsonyi ünnepekre?

3. Mi a kedvenc ünnepi ételed?

4. Mész adventi vagy karácsonyi vásárra ebben az évben?

5. Mi(k) volt(ak) a kedvenc Cartoon Network mesé(i)d gyerekkorodban? 

6. Szoktál játszani MMORPG játékokkal? Ha igen, mik a kedvenceid?

7. Melyik országban élnél legszívesebben és miért?


Természetesen Amy visszakapja tőlem a díjat, illetve Dienah és Ninaa az, akit most megörvendeztetek a kérdéseimmel. (●ω●)ノ

Hétvégi bevásárlás

2017.11.14. 21:15, Asuna

A hétvégén amikor otthon voltam a szombatomat többnyire vásárlással töltöttem, mivel édesanyámnak megint el kellett mennem vásárolni egy csomó mindent. A nagy bevásárlások közben magamra is áldoztam a saját pénzemből. ^^ Vettem az egyik nagy áruházban egy konyharuha készletet, amely számomra ilyen vidéki, erdei kunyhós hangulatot ébreszt. Vásároltam még egy készletnyi mézeskalács formát, mert ebben az évben Mazsival eldöntöttük, hogy mi magunk szeretnénk készíteni mézeskalácsokat és a nézelődés közben ráakadtam egy szőlővesszőkből kialakított díszre is, amely led égősorokkal van felszerelve. Csak bele kell raknom egy kristályvázába és már is ünnepi hangulatvilágítást tudhatok magaménak az asztalomon. A led fénye egyébként fehér színű, de szerintem ez a borítójáról is kivehető, ha valaki jobban megnézi. Nekem nagyon tetszenek.

A karácsonyfára is találtam néhány aranyos kis díszt és azokat is megvettem. Egyszerűen imádom a rénszarvasos díszeket odahaza édesanyáméknál is van egy fémből készült karácsonyi díszeink és azok is minden évben a fenyőfán kötnek ki. Ezt a hagyományt ebben az évben a saját karácsonyfánkon is bevezetem.

És ha már ennyire belelendültem a vásárlásba akkor megvettem a Mikulás ajándékokat. Az egyik boltban még lebeszéltem magam róluk, hogy nem kellenek nekem, hisz már felnőtt nő vagyok. Azonban a másikban olyan szemekkel nézett rám a maci, hogy egyszerűen képtelenség volt otthagyni és megvettem a jegesmedvét is meg a rénszarvast is. 

Őszintén azért nem írok már anyám állapotáról meg arról neki mit vettem, mert egyre nehezebben viselem ezt a kórház látogatás dolgot. Egyre reménytelenebb vagyok az irányába, hogy képes lesz felépülni, hiszen semmi akarat nincs benne. A mostani hétvégén az ehavi lakbérem elment arra, hogy neki bevásároltam és mindezért cserébe azt kaptam csak, hogy én az apámmal törődöm vele meg nem. És ez, hogy még ilyenkor is megvágja az embert, mérlegeli a szeretetem mértékét ez megöli az iránta érzett szeretetem. A napokban azért nem írtam, mert mire hazaértem a munkából rettenetesen fáradtnak éreztem magam. Igyekszem ennek ellenére anyámmal is toleráns lenni és nem haragudni rá. Nem tudom ez az időjárásnak köszönhető vagy elfojtott lelki eredetű dolgok tehetnek róla. De már nagyon belevagyok fáradva. Örülök neki, hogy édesapám végre hazakerül. Május óta kórházban van, ha jól számoltam akkor 189 napot töltött ott. Ha most mindez nem történt volna meg, akkor valószínűleg az esküvőmet tervezném és a babán is gondolkoznánk a kedvesemmel. Borzasztóan leterhel az is, hogy nem tudok csak úgy hazamenni se, mert gyakorlatilag a szabadnapjaim szintén erre mentek el. Apámnak meg annak ellenére, hogy nem mondja és csak mosolyog, szüksége van rám. Ezt nem panaszként írom, mert erről igazság szerint senki nem tehet, egyszerűen csak így alakultak a dolgok. A hétvégén iskolám lesz és apám is meg úgy mindenki a nagybátyámék meg a kedvesem is rám morogtak elég durván, hogy eszembe ne jusson hiányozni ezért az órákról, mert lemaradok. Az egyetlen indok, amiért talán hallgatok rájuk, az, hogy nagybátyámékra számíthatok, hogy figyelnek édesapámra. De alapvetően meg azt érzem, hogy haza kéne mennem.

Újdonságok novemberben

2017.11.09. 15:43, Asuna

Napok óta nem volt bejegyzés írva a blogon. Mindenki nyugodjon meg, nem mentem el, nem felejtettem el a blogom. Jelenleg nagy erőkkel ásom magam bele a reszponzív dizájn rejtelmeibe, hogy elsajátíthassam ennek a művészeti ágnak is a csínyját bínyját. A HTML5 és CSS3 mesterségeinek köszönhetően egy új kinézetet hoztam az oldalamra, amellyel én eléggé elégedett vagyok. Első próbálkozásnak nem is rossz egyáltalán. Valami hasonló sablonokra lehet tőlem majd számítani, amik ingyenesen letölthetőek és használhatóak lesznek a közeljövőben, egyetlen kritérium köti őket csak: a tulajdonjoggal kapcsolatos részeket az oldalról szigorúan tilos lesz törölni vagy eltűntetni. Yupp, ez reklám, de szerintem ez abszolút elfogadható elvárás egy nem saját készítésű sablon felhasználása esetén. A napjaim ezen kívül eléggé lassan telnek. Jövőhéten megy haza édesapám a falunkba, onnantól kezdve majd új időbeosztást kell terveznem, mikor járok haza. Annyival egyszerűbb lesz az életem, hogy egy helyre kell csak ugrálnom. Viszont a pénztárcámat rendesen megfogja rágni a a pénzevő szörnyeteg, mert sokat költhetek majd az hazautazásaimra. Illusztrációkat is szeretnék mielőbb hozni, rajta vagyok az ügyön. Ami azt illeti, azért lett kialakítva így a dizájn, mert ez abszolút tökéletes lesz a munkáim kategorizálása miatt, sokkal átláthatóbb és rendezettebben lesz minden az oldalon megtalálható. Még nincsen teljesen kész igazából a saját weboldalam se, mert a címkék még mindig hiányoznak és a legtöbb menü teljesen üres. De ami késik, az nem múlik. ^^ A mai este még szeretném ezeket a hiányosságokat behozni, holnap sörözni és billiárdozni megyünk a fiúkkal, szombaton reggel meg indulok haza édesanyámhoz a kórházba. Eddig ennyi a terv, a hétvégén otthonról is tudok dolgozni, úgyhogy hamarosan újdonságokkal jövök!

Vasárnapi InDesign alapozás és örömhírek

2017.11.05. 19:46, Asuna
Címkék: Család Vásárlás

Szombaton a vizsgák után hazaértem Mazsi készített nekem egy finom, erős fekete kávét, majd fogtuk a táskáinkat és mentünk az Ázsia Centerbe bevásárolni. Édesapámat két héten belül hazaengedik a rehabilitációs intézetből egyenest haza és megkért rá minket, hogy vegyünk neki egy téli kabátot, amiben hazaviszi nagybátyám. Apukám villamosmérnök és a balesete előtt egy igazi elegáns, férfias vonalat képviselt. Ennek köszönhetően többnyire hosszú, fekete szövetkabátjai vannak. Azonban mostmár sajnos ezek a hosszú kabátok inkább akadályoznák szegényem a mozgásban, sőt én nagyon féltem őt, hogy felesne miattuk, ezért valami rövidebb fazont kellett neki néznünk, ami az ő korának megfelelő természetesen. Apának vettünk egy sötét méregzöld kabátot, aminek a belseje a sötét színű prémes anyaggal van kialakítva. Bevallom nem gondoltam volna, hogy találok olyan kabátot, amire azt mondom, hogy ez igen, ez tetszik, de csak sikerült. Az eladók is borzasztó kedvesek és segítőkészek voltak, ezért könnyen ment a kabátvásárlás. Ezt követően És ha már elmentünk az Ázsia Centerbe akkor mi is körbenéztünk. Benéztünk az egyik kedvenc ruhaboltunkba, Mazsi vett magának pizsamát, én addig télre néztem mellényeket és vettem pár meleg téli zoknit magamnak. Pulóvereket sajnos nem láttam, amilyet szerettem volna magamnak vásárolni. Ezt követően kerestünk egy boltot, amiben nagy választék volt édességből. Én oda bementem és megvásároltam édesapámnak 6 db nagy dobozos Mozart csokoládét és 10 db különféle ízesítésű Milka csokoládét, hogy megajándékozza a főorvosát, a gyógytornászokat és a pszichológust aki foglalkozott vele, illetve azokat az embereket, akik az elmúlt 4 hónap alatt segítettek neki. Mikor kifizettem és kijöttem a boltból Mazsi is előttem termet két jókora nagy szatyorral és még nagyobb vigyorral. Vett 2 db ágynemű huzatot az egyik elég merész választás volt a részéről, piros színű, ilyen igazi karácsonyi hangulatú. Még beugrottam a fehérnemű boltba körülnézni a köpenyek, pizsamák és fehérneműk között. Találtam egy nagyon aranyos jegesmedvés pizsamát, amit akkor nem vásároltam meg végül, de megbántam, ezért majd visszamegyek érte. ∧∧ Illetve vettem néhány fehérneműt és ennyi volt részemről a vásárlás. Mikor végeztünk hazamenvén szerintem kijött rajtam a több napos nem alvás, mert 18 órakor úgy döntöttem lepihenek egy kicsit és úgy terveztem alszom 2 órát. Nem jött össze, sőt másnap reggel 9-kor ébredtem fel, átaludtam az összes ébresztőmet és elkéstem a grafikai órámról. Fejfájással ébredtem ráadásul, de nem akartam kihagyni a mai órát, ezért lefőztem egy kávét, felöltöztem, összeszedtem apukám dolgait, majd elindultam az iskolába. Szerencsére nem maradtam le az InDesignról, mert csak a logótervezésről ejtettek néhány szót meg dolgozatott íratott a tanár a hiányzókkal. Az órán szépirodalom könyv tördelését emeleztük ki és a program alapvető eszközeit néztük át. Kaptunk házikat is: az egyik feladatunk, hogy tervezni kell a Pilvax kávéháznak egy új logót a másik feladatunk, hogy egy mesekönyvet kell betördelni és megszerkeszteni. Szerintem ezeket a feladatokat szeretni fogom, mivel a mesekönyvek amúgy is a szívemhez közel állnak. Illusztrátorként szeretnék a későbbiekben dolgozni, olyan felületekre szeretném elkészíteni a munkáimat, ahol a karaktereim igazán érvényesülni tudnának majd. Ilyenek szerintem a füzetborítók, könyvborítók, könyvillusztrációk, képeslapok, csomagolópapírok, ajándéktasakok, stb. Számomra lényegbeli, hogy a munkáim örömet okozzanak azoknak, akik ezeket megvásárolják majd maguknak vagy ajándékba megkapják másoktól. Engem még mai napig boldogsággal tölt el, ha valami aranyos dolgot kapok, ami annyira tetszik, hogy megtelik a szívem melegséggel és ezt az érzést szeretném én is a munkáimmal elérni. A grafikus suli után apához mentem Budakeszire. A kabát nem csak neki nyerte el a tetszését, de a szobatársai is nagyon menőnek tartották, aminek én borzasztóan örültem. (づ。◕‿‿◕。)づ És képzeljétek el, de apának először ott hagyták a műlábát, mert mostmár megbíznak benne annyira, hogy egyedül is menegessen vele, így mentünk egy kört a folyosón. És nagyon ügyes volt, rettenetesen büszke voltam rá. Nagyon bevan az öregúr zsongva, hogy végre hazakerül. Meg is értem, május óta nem volt otthon szegény. De olyan lelkes, már mindent pakolna össze, egyem is meg. Számunkra ez egy hatalmas nagy örömhír és nekem is megkönnyíti az életem, hogy már csak haza kell mennem kéthetente vagy hetente, ahogy tudok majd a suli miatt. Meg ha otthon lesz több időt tudok vele együtt tölteni, azért ez se mindegy ám. Meg majd vennem kell egy új hűtőszekrényt otthonra, mert ami van a nyári konyhában az ereszt és az nem lenne jó fentre. Apám ugyanis úgy döntött az emeletet szeretné használni. Szóval a ruharaktárat átfogom alakíttatni konyhának és küszöbmentesíteni kell majd a felső emeletet. Meg nagyon sok minden vár még ránk, de megoldom. Megoldok mindent. Hazafelé rettenetesen megfájdult megint a fejem és haldokoltam a villamoson meg a buszon. Nagyon elkeseredtem, hogy megint az ágyban kötök ki a végén a hülye migrénes fejfájásom miatt. Nem örülök neki, hogy tegnap estét is végigaludtam a kimerültség miatt, mert végre lenne egy kis szabadidőm és még akkor is valami közbejön. De végül a mai estére csak összeszedtem magam, bepótoltam a délutáni elmaradt teázgatást meg bevettem egy fájdalomcsillapítót és lám jobban vagyok. Az este további részében belekezdek a saját magam által betervezett illusztrációs munkákba és a gportal sablonok elkészítésébe. 

The Tea Break Award - Köszönet Dienah-nak

2017.11.05. 13:23, Asuna
Címkék: Award

Köszönet illeti Dienah góréasszonyt (come-crazy.gp) a megjelölésért a The Tea Break Award díjra.Mivel ma az óra közben töltöttem ki a kérdéseket, ezért a hangulati teázás délutánra marad. Egyszer már jelöltek a díjra, így én nem szándékozom újra kérdéseket feltenni, továbbra is, aki esetleg szeretné kitölteni a kérdéseimet, az ide kattintva megtalálja és kitöltheti őket. És ha netán kitöltenéd, akkor tessék jelezni, mert szívesen elolvasnám a válaszokat! 
 

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 

❤ Címkefelhő

❤ Kedvenceim

❤ Chat